Cumulus felhő
Mi az a cumulus?
A cumulus (gomolyfelhő) a legismertebb „vattapamacs” jellegű felhőtípus. Fehér, élesen kirajzolódó szélekkel és többnyire lapos alappal jelenik meg, különálló gomolyok formájában. A legtöbb esetben a cumulus szép idő jelzője, mert önmagában ritkán ad csapadékot.
Hogyan alakul ki?
A cumulus felhők fő „üzemanyaga” a napsütés okozta felmelegedés. A felmelegedő felszín felett a levegő feláramlik, közben tágul és hűl. Amikor eléri a harmatpontot, a vízgőz kicsapódik, és létrejön a gomoly. A felhő alja ezért gyakran viszonylag egy szinten látszik.
Magassági szint és jellegzetes forma
Magassági szempontból a cumulus alacsony szintű felhő, de a gomolyoknak lehet mérsékelt függőleges kiterjedése. Ha a légkör stabil, a gomolyok „szétmállanak” napnyugta felé. Ha viszont instabil a levegő és erősebb a feláramlás, a cumulus gyorsan nőhet (cumulus congestus), és akár zivatarfelhő felé is elindulhat.
Csapadék esély és veszélyesség
Csapadék szempontból a klasszikus cumulus többnyire csapadékmentes. A veszélyessége alacsony, de megfigyelési jel: ha a gomolyok egyre magasabbak, sötétebb az aljuk, és gyorsan tornyosulnak, akkor nőhet a záporok, zivatarok esélye.
Térképi kapcsolat a WeatherMapX-ben
WeatherMapX tipp: cumulusos időben gyakran látszik a térképeken a nappali felmelegedés (hőmérséklet-térkép), miközben a csapadék-zónák még hiányoznak. Ha a modellek instabilitást jeleznek, érdemes ránézni a csapadék és zivatar kapcsolódó rétegekre.
GYIK
- A cumulus mindig szép időt jelent? Többnyire igen, de ha gyorsan tornyosul, változás közeledhet.
- Lehet belőle zivatar? Igen, instabil légkörben továbbfejlődhet cumulonimbus irányába.
- Melyik évszakban gyakori? Tavasszal és nyáron a leggyakoribb, napsütéses időben.
- Mire figyeljek a fejlődésnél? Ha sötétedik az alja és gyorsan nő a teteje, nő a zápor/zivatar esélye.