Kegyelem a pedofilsegítőnek: Novák Katalin hibázott, de a politikai felelősség Orbánéké

Novák Katalin nagy felháborodást kiváltó döntése után több ellenzéki párt is jelezte, változtatni akar az államfői kegyelem szabályain. A köztársasági elnök még tavaly, Ferenc pápa magyarországi látogatása apropóján adott kegyelmet többek közt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, K. Endrének is. A bicskei intézmény igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, a helyettesét, K. Endrét pedig kényszerítés miatt ítélték több mint 3 év börtönre, mert megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni vele.

Novák nem indokolta kegyelmi döntését, amely lényegében véletlenül derült ki, miután – amint a 444 olvasója felhívta rá a figyelmet – az megjelent a bírósági határozatok között. A köztársasági elnöknek ugyanakkor – hangzik a Sándor-palota és Novák érvelése – nem kell indokolnia a döntéseit, és nem kell nyilvánosságra hoznia, hogy kiknek adott kegyelmet.

A DK ezzel szemben azt javasolja, hogy a jövőben a köztársasági elnöknek a kegyelmi döntéseit meg kelljen indokolnia, és ezekről hozott határozatait a Magyar Közlönyben – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével – közzé kelljen tennie.
A Mi Hazánk szerint „nincs helye kegyelemnek olyan bűncselekmény esetén, amelynek sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét még nem töltötte be.”
A Párbeszéd is azt javasolja, hogy az államfő minden esetben legyen köteles megindokolni kegyelmi döntéseit. Az indokolásnak szerintük tartalmaznia kell az elkövető nevét és azon bűncselekmény megnevezését, melyben a terheltet bűnösnek találták, valamint mindazokat az erkölcsi, politikai indokokat, amelyekre tekintettel a köztársasági elnök kegyelmet ad.
A Momentum szintén a kegyelem elnöki indoklásának nyilvánosságát javasolja.

Orbán Viktor aztán csütörtök délután bejelentette: a kormány alkotmánymódosítást kezdeményez, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a jövőben ne lehessen elnöki kegyelmet adni. A kormányfő ezzel – kimondatlanul is – súlyos hibának minősítette Novák eljárását, olyannak, ami miatt alaptörvény-módosításra van szükség, hogy ne ismétlődhessen meg. A Mi Hazánk javaslatával lényegében azonos tartalmú bejelentése ugyanakkor nem érintette a kegyelem nyilvánosságával és a döntés indokolásával kapcsolatos kérdéseket.

Két szakértőt kértünk fel arra, hogy kivesézzük a jelenlegi kegyelmi szabályok jogi hátterét és esetleges gyengeségeit, és arra is kíváncsiak voltunk, hogy szükségesnek tartják-e a változtatást, és ha igen, az ellenzék által javasolt felvetések adekvátak-e. (Most csak a kegyelem átláthatóságának kérdéseivel foglalkozunk, aki arra kíváncsi, hogy milyen típusú kegyelmek léteznek a magyar jogrendben, illetve melyek voltak a legtöbb visszhangot kiváltó kegyelmi esetek a rendszerváltás óta, annak állandó szerzőnk, dr. Sándor Zsuzsa korábbi büntetőbíró tavalyi cikkét ajánljuk.)

Néha indokolnak, néha nyilvánosságra hozzák

Nincs egység abban, hogy a köztársasági elnökök 1990 után mennyire átláthatóan kommunikáltak a kegyelmi döntéseikről. Volt, amikor nyilvánosságra hozták a pozitívan elbírált kegyelem tényét, és előfordult olyan is, amikor indokoltak. Jóllehet, ezek inkább kivételes esetek voltak, melyek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet: bár az államfőnek valóban nincs indokolási kötelezettsége,

nem is tiltja semmi, hogy megtegye, vagy akár nyilvánosságra hozza annak a nevét, akinek kegyelmet adott.

Nézzünk ilyen esetekből néhányat:

Mádl Ferenc adott kegyelmet Simek Kittinek. A kamasz lányt édesapja sorozatosan bántalmazta és szexuálisan zaklatta, mire ő 2002 augusztusában közvetlen közelről fejbe lőtte az alvó férfit, aki azonnal életét vesztette. A Köztársasági Elnöki Hivatal anno közleményt adott ki, amelyben azt írták: „A jogerős bírósági ítélet meghozatalát követően nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is változások következtek be, mivel az elítélt tavaly májusban gyermeket szült.” A közlemény szerint a köztársasági elnök döntését az igazságügy-miniszter javaslata befolyásolta leginkább.
Áder János 2018-ban adott kegyelmet Geréb Ágnesnek, így a szülész-nőgyógyásznak nem kellett börtönbe vonulnia. A döntést a köztársasági elnök, illetve a hivatala hozta nyilvánosságra. Geréb Ágnest ugyanakkor eltiltották a szülésznői foglalkozás gyakorlásától, továbbá Áder elutasította a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt benyújtott kegyelmi kérelmét.
Novák Katalin tavaly adott kegyelmet a Hunnia-per több vádlottjának. A terrorizmusért elítélt Budaházy György kegyelméről, döntése hátteréről pedig hosszan beszélt lapunknak adott interjújában is.

Farkas Norbert / 24.hu Budaházy György

Megkérdeztük a Sándor-palotát, mitől függ, hogy Novák Katalin közzéteszi vagy indokolja-e a kegyelmi döntését, de nem kaptunk választ.

Alkotmányjogász: Novák hibázott, de nem így kell törvényt módosítani

Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző fontosnak tartja, hogy tisztán lássuk, milyen utat jár be egy kegyelmi kérvény, ez ugyanis rámutat arra, hogy a történet főszereplője nemcsak Novák Katalin, de a kegyelem megadásának pillanatában hivatalban lévő igazságügyi miniszter, Varga Judit is. A Fidesz EP-listáját vezető Varga egyébként mindeddig nem nyilatkozott az ügyben.

De vissza az ügymenethez: a kegyelmi kérvény beadása a bíróságon kezdődik, innen kerül az Igazságügyi Minisztériumba, ahol a kegyelmi döntésekkel foglalkozó osztály vizsgálja meg, és előterjesztésében javasol vagy nem javasol kegyelmet. Ezt a javaslatot a miniszter terjeszti fel a köztársasági elnök hivatalának, ahol szintén erre avatott szakemberek vizsgálják meg az ügyet, majd továbbítják a felterjesztést az államfőnek aláírásra. Utóbbi aláírva visszaküldi a döntését a miniszternek, aki azt aláírásával érvényesíti, és ezzel az ellenjegyzéssel véglegesíti.

Épp emiatt a miniszteré, a kormányé, tehát végső soron Orbán Viktoré a felelősség a kegyelmi ügyekben, a politikai felelősség mindenképp

– mondja Szentpéteri, aki kiemeli, hogy rengeteg kérelem érkezik és kerül elutasításra a rendszerben.

A fellelhető adatok alapján az eredményes kérelmek aránya az elmúlt húsz évben egyszer sem érte el a 10 százalékot, a tavalyi évet leszámítva az 5 százalékot sem.

Eddig egy esetben, 1998-ban került nyilvánosságra az, hogy az igazságügyi miniszter megtagadta az államfői kegyelem ellenjegyzését. Göncz Árpád akkor kegyelmet adott a bankár Kunos Péternek, ám mivel Dávid Ibolya nem ellenjegyezte az elnök döntését, Kunosnak le kellett ülnie a rá kiszabott két évet. Kunos az Agrobank elnöke volt, akit a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban vesztegetés miatt elítélt, mert a bank a privatizáció elősegítése érdekében úgynevezett E-hitelt adott különböző cégeknek.

Az alkotmányjogász szerint

a kegyelmi határozatban szereplő indokolás puszta közzététele ugyanakkor nem szolgálná a társadalom érdekét, az indokolás ugyanis a személynek szól, nem a nyilvánosságnak.

Hozzáteszi: nem biztos, hogy az indokolás közzétételével mélyebben megértenénk az adott ügyet, lehetséges, hogy a határozatban szereplő indokolás nem részletes, lehet akár semmitmondó is.

Ennek ellenére szükség lenne Szentpéteri szerint, hogy az államfő elmagyarázza a kegyelmi döntéseit, de annak nem az indokolás automatikus közzétételét kellene jelentenie. Sokkal inkább egy megszólalást, magyarázatot, amely aktust semmi sem tiltja Novák Katalinnak a mostani esetben sem. „Ehhez nem kell törvénymódosítás. Évi mindössze néhány esetről van szó, ez nem nagy mennyiség, elvárható lenne, hogy ezekre fordítson külön figyelmet a köztársasági elnök. Az ilyen ügyek elmagyarázása az államfő feladata lehetne.”

Az elemző éppen ezért nem is javasolna változtatást a jelenlegi szabályozáson.

Abban szintén nem hiszek, hogy taxatíve előírjuk, milyen bűneseteknél nem osztható kegyelem. A kegyelmi jog nem a bűnösséget, nem a bírói szempontot veszi alapul, nem a bíróságot bírálja felül, hanem épp az egyéni, különleges szempontok alapján dönt. Erre találták ki a kegyelmi jogkört, hogy kivételt lehessen tenni speciális esetekben, olyan szempontok alapján, amelyeket a bíróság nem vehet figyelembe.

Marjai János / 24.hu

Úgy látja, az államfőnek őszintén kellene beszélnie, ezt pedig most sem tiltja semmi. Szerinte Novák Katalinnak most is meg kéne szólalnia.

Ebben az esetben azonban nem lehetett indok a kegyelem mellett. A köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, ezzel a döntéssel azonban éppen szembement ezzel. Ezért hibázott Novák Katalin. Nem vagyok biztos benne, hogy tudhatta, mi ez az ügy. Aki pedig korábban Orbán Viktor-fülbevalóval mutatkozott, attól aligha várható el a függetlenség.

Az elmúlt évek kegyelmi statisztikája itt követhető nyomon, amint látszik, a tavalyi év kiugró volt a 40, kegyelemben részesült elítélttel. Az elnöki hivatal erről mindössze annyit közölt korábban, hogy „a pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet”, a konkrét esetek közül azonban csak a Hunnia-perben jogerősen elítélteket emelték ki, esetükben akkor a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött Novák Katalin.

Sérül a hatalmi ágak szétválasztásának elve

Fleck Zoltán jogszociológus szerint eleve alapvető feszültség van az elnöki kegyelem és egy jogerős bírósági döntés között, mert a hatalmi ágak szétválasztásának elve sérülhet, miközben a hibázás, Novák esetében pedig a politikai befolyásolás lehetősége is felmerül. A kegyelem kivételes, különös méltánylást érdemlő esetekben alkalmazandó.

Indoklás nélkül nem láthatjuk igazolva, hogy egy politikai tényező semmibe veszi a bírósági döntést

– mondja Fleck, megjegyezve, semmi sem tiltja Novák Katalinnak, hogy indokoljon.

Hozzáteszi: „Az indoklás elmaradása anomália. Képzeljünk el egy teljesen hétköznapi esetet, amikor egy építési ügyben kapunk egy elutasító határozatot, de semmilyen indoklást nem fűznek hozzá. Mindenkinek hiányérzete lenne ettől.” Fleck szerint az indoklási kötelezettség jó irány, mert növelné a visszaélés kizárásának lehetőségét. Megjegyzi: az ugyan igaz, hogy a nyilvánosság növelése ellen szólnak érvek, például az elkövető családjának személyiségi jogai, hiszen hátrány is keletkezhet a nyilvánosságból.

Ezek fontos érvek, ugyanakkor az indoklás megkerülheti a privát szférát, azaz nem kötelező olyan adatot közölni, ami azonosíthatóvá teszi az esetet, a személyt. Összességében azonban a társadalmi veszélyei az indoklás hiányának nagyobbak.

A jogszociológus azt is hangsúlyozza, elvárható lenne a kegyelmi jogkör gyakorlójától, hogy ne csak a személyi körülményeket nézze, hanem az ügy komplexitását és társadalmi súlyát, azaz ne csak az egyéni szempontokat mérlegelje.

Kegyelmi ügyekben az igazságügyi miniszter számon kérhető

Petrétei József alkotmányjogász, a Gyurcsány-kormány korábbi igazságügyi minisztere tíz éve tanulmányban foglalkozott a köztársasági elnök kegyelmi jogkörével. Ebben részletesen ír arról, miért nem korlátlan a kegyelmi jogkör, mi korlátozza az államfőt, és a kegyelemért miért elsősorban az igazságügy-miniszter tartozik számadással. Petrétei a tanulmány elején leszögezi: a „köztársasági elnök az egyéni kegyelmezés során nem lehet elvileg korlátlan: nem tehet meg bármit, mert jogállamban a kegyelem gyakorlása sem lehet teljesen tetszőleges.” Hozzáteszi: törvényi szabályok állapítják meg, hogy mely ügyekben kérhető kegyelem, vagyis az államfő kegyelmezési jogát tárgyi értelemben is körülhatárolják. Petrétei hangsúlyozza: az „államfői kegyelem tehát az államfő személyes, egyedi megfontoláson alapuló, általa olyan különös méltánylást érdemlő okra tekintettel meghozott döntése, amelynek súlya meghaladja a büntetés kiszabásához vagy a kiszabott büntetés letöltéséhez fűződő állami és társadalmi érdeket.”

 

A tanulmányban az is szerepel, hogy „a kegyelmezési eljárás nem nyilvános, és a köztársasági elnöknek a folyamatban lévő ügyekről nincs formális tájékoztatási kötelezettsége sem (…), annak azonban nincs akadálya, hogy az érintett a kegyelmi döntés tartalmát nyilvánosságra hozza. Az ismertté vált döntésért az ellenjegyzés következtében elsősorban a miniszter tartozik számadással.”

 

Petrétei emellett foglalkozik azzal, hogy a mindenkori kormánynak milyen felelőssége van a kegyelmi ügyekben. „Mivel a jog- és büntetőpolitika alakítása a kormányt és az Országgyűlést illeti meg, ez indokolja az ellenjegyzés intézményének alkalmazását is: egyfelől az ellenjegyzéssel az Országgyűlés az ellenjegyző kormánytagon kérheti számon a köztársasági elnök aktusának politikai célszerűségét és helyességét, mivel az ellenjegyzés következtében a kormánytag számára parlamenti politikai felelősség keletkezik. Másfelől az ellenjegyzés biztosítja a köztársasági elnök kegyelmezési aktusainak a kormány jog- és büntetőpolitikájával való összhangját, vagyis azt, hogy az államfői aktus ne kerüljön ellentétbe a kormány politikai törekvéseivel.”

The post Kegyelem a pedofilsegítőnek: Novák Katalin hibázott, de a politikai felelősség Orbánéké first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 1 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük