Katódgyárat akart az önkormányzat, de nincs szakértelme, hogy meghatározza, mi az

Tájékoztatom, hogy az önkormányzat nem rendelkezik szakértelemmel ezen fogalom meghatározásában, emiatt nem tekinthető adatgazdának. Ezen kérdésben szereplő adatok nem minősülnek közérdekű adatnak.

Ezt a választ Kistelek polgármestere adta arra a közérdekű adatigénylésre, amelyben egy magánszemély arról érdeklődött: a katódgyártás akkumulátoripari tevékenység-e? A kérdező azt próbálta kideríteni, hogyan áll a katódgyár ügye, melyet tavaly az egész térség számára óriási jelentőségű beruházásként harangozott be a városvezető.

Az elmúlt egy évben nem mindenki tudott kiigazodni azokon a nyilatkozatokon, amelyeket Nagy Sándor tett: a polgármester ugyanis beszélt arról, hogy az 500 milliárdos ajánlattal jelentkező távol-keleti befektető a „jövő leginnovatívabb és legfentarthatóbb” területét jelentő „zöld akkumulátorainak” részelemeit gyártaná a Szeged vonzáskörzetéhez tartozó kisvárosban, később viszont arról posztolt, hogy ő és a testület is elzárkózik az akkumulátoriparból érkező megkeresésektől.

Kelemen Zoltán Gergely / MTI Nagy Sándor (Fidesz-KDNP), Kistelek polgármestere és Bereznai Gusztáv, a Prysmian csoport kisteleki üzemének igazgatója a gyárban tartott ünnepségen 2016. április 14-én.

Az önkormányzat nagyjából egy éve kezdte meg a Kistelek határában lévő 12 hektáros terület értékesítését. A polgármester akkor a képviselőknek annyit árult el, hogy a miskolci Európa-Center-Miskolc Kft.-vel (ECM) tárgyalt, mely egy „kínai-koreai befektető” számára keres megfelelő helyet. Később a 24.hu-nak azt mondta, hogy a közelebbről meg nem nevezett befektető a Mercedes és BMW beszállítója lesz, és akkumulátor-részegységeket készít majd a német autógyártók számára.

A képviselő-testület egyetlen ellenszavazattal megadta az engedélyt a település mellett kialakított ipari terület értékesítésére, így a polgármester hamarosan aláírta az ECM-mel az előszerződést.

Miután azonban a kormány által szorgalmazott akkumulátoripari beruházások az ország számos településén komoly tiltakozásokat váltottak ki, Kisteleken is óvatosabb lett a kommunikáció.

Nagy a város honlapján tett közzé egy magyarázó írást, amelynek ugyan az volt a címe, hogy „Ellehetetlenülhet az 500 milliárd forintos zöld beruházást célzó, akkumulátor-részegységet gyártó beruházás”, de a cikkben az is olvasható, hogy a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség által országosan kiajánlott 21 lehetséges helyszín közül továbbra is Kistelek áll az első helyen. Sőt, a színfalak mögött nem is egy, hanem két lehetséges óriásberuházásról folynak egyeztetések.

Az egyik egy „kínai érdekeltségű”, akkurészegységgyár, amely nagyjából 1,2 milliárd euró (450 milliárd forint körüli) költségű beruházással kereste meg várost a HIPA-n, illetve az ECM Kft.-n keresztül. A polgármester azt állította, az itteni „gyártás nem tekintendő akkumulátor-gyártásnak”, mert „a gödi vagy a debreceni üzemektől eltérően az akkumulátor-anyagok és részelemek vertikálisan integrált gyártása történne.” Ezek lennének a már említett „zöld akkumulátorok”.
A másik érdeklődő „egy kínai-koreai érdekeltségű cég”, amely „pozitív elektródot (katódot) gyártana zöld akkumulátorokhoz, nulla környezetkárosító hatás, kibocsátás mellett, egy mezőgazdasági vállalkozásnál kisebb vízigénnyel.” Ez a cég hozná az 500 milliárd forintot az induláshoz, és ha beindulna a gyártás, Nagy Sándor szerint éves szinten 600 millió és egymilliárd forint közötti iparűzési adót fizetne a városnak.

A polgármester, miután elsorolta a „zöld” akkumulátoros beruházásoknak a várható pozitív pénzügyi hatásait, azt is hozzátette, hogy nem kell tartani attól, hogy túl gyors döntés születik az ügyben, mert az ipari területekre az MVM a beruházó által elvárt két és fél év helyett csak hosszabb időintervallumra vállalja az elektromos hálózat kapacitásbővítését, így egyelőre nincsenek meg a szükséges infrastrukturális feltételek a gyáralapításhoz.

Ezután azt a képviselőt kezdte ostorozni, aki a testületben nem támogatta a terveket. Nagy Sándor egykori kabinetfőnökéről, Mészáros Gáborról már tavaly is tudható volt, hogy ismét beszáll a polgármesterségért folyó küzdelembe. 2019-ben egyetlen szavazat döntött Nagy javára. Mészáros számos alkalommal nyilatkozott arról, hogy alapos információk nélkül nem lenne szabad beleugrani egy ilyen cég betelepítésébe. A polgármester erre azt írta, hogy van, aki „önös – vélhetően politikai – érdekből, torz híreknek helyt adva, mindent megtesz azért, hogy Kistelek fejlődésének útjába álljanak”.

Nagy Sándor a gondolatmenetnek kissé ellentmondva tavaly ősszel – „miután „ismét több hír jelent meg egy esetleges akkumulátorgyárral kapcsolatban” – a város Facebook-oldalán azt üzente a helyieknek:

Városunk képviselő-testülete hónapokkal ezelőtt döntött már ebben a témában, mely szerint elzárkózik a település az ilyen típusú megkereséstől.

Miután a polgármester politikai hangulatkeltésnek titulálta a lehetséges akkumulátorgyárról szóló híreket, a leendő szegedi BYD-gyár terveivel kapcsolatos információk felfejtésével próbálkozó magánszemély, Kármán Balázs a kisteleki önkormányzatnak is beadott közérdekű adatigénylést. A polgármester válaszából az derült ki, hogy a 12 hektáros ipari területre kötött szerződést még mindig nem véglegesítették, de nem is bontották fel.

Kármán arra is kíváncsi volt, miért nyilatkozott úgy a polgármester, mintha a katódgyártásnak és magának a katódnak nem lenne köze az akkumulátorgyártáshoz. Azokra a kérdésekre, amelyekben ezeknek a fogalmaknak a meghatározását kérte, rendre az volt a válasz, hogy azokhoz az önkormányzat nem rendelkezik szakértelemmel.

A 24.hu-n a korábban az Ácson létesülő katódgyár kapcsán már foglalkoztunk azzal, hogy mi is az a katód. A Komárom melletti településen tavaly nyáron vált hivatalossá, hogy a kínai Huayou Cobalt 520 milliárd forintos beruházást hajt végre, ami komoly tiltakozást váltott ki az esetleges veszélyek miatt. A katód az akkumulátor pozitív elektródája, amelyen keresztül felhasználható a kémiai úton eltárolt elektromos energia. A gyártásához mérgező anyagokat használnak, ezért a cégeknek szigorú szabályokat kell betartani, hogy megkíméljék a környezetet. Erről bővebben itt olvashat.

Arról, hogy hogyan áll a kisteleki ipari terület kiadása, a 24.hu is megkérdezte Nagy Sándort. A polgármester közölte, hogy számos érdeklődő volt, köztük egy ventilátorgyár és egy élelmiszer-ipari cég. De továbbra is keresik a kiajánlásokkal azokat a cégeket, amelyek Kistelekre települnének. Nagy kérdésünkre is azt állította, hogy

az akkumulátoros részegységeket gyártó érdeklődőknek az elektromos kapacitásbővítés lassúsága miatt a terület nem felelt meg.

The post Katódgyárat akart az önkormányzat, de nincs szakértelme, hogy meghatározza, mi az first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 2 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük