Orbán úgy tárgyal, hogy a végén a többiek lélegeznek fel, mert nem is gondolta komolyan

Klasszikusan kétféle uniós csúcstalálkozó van: vagy örökké tart, éjszakába nyúló tárgyalásokkal, vagy szinte azonnal véget ér, mert már a csúcs előtt sikerül megegyezni. A legutóbbi két csúcsértekezlet mindkét típusból bemutatott egyet. A decemberi csúcson éjszakáig egyezkedtek a tagállami vezetők, és így sem sikerült mindenre megoldást találni. A február elejére összehívott vészhelyzeti csúcson pedig jóformán a start után le is zárták a tárgyalásokat.

A mostani találkozót azért kellett összehívni, mert decemberben ugyan Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről meg tudtak egyezni (emlékezetes, hogy Orbán Viktor kiment a döntés idejére a teremből), de a magyar miniszterelnök nem értett egyet az Ukrajnának az uniós költségvetésből adni tervezett hosszútávú támogatással. Akkor arról írtunk, hogy Orbán felismerte, melyik ügyben lehet halogatni a döntést, és melyikben nem. A költségvetéssel kapcsolatban ugyanis más viták is voltak, Ukrajnának pedig márciusig volt fedezete működtetni az államot, így itt belefért egy újabb uniós csúcs.

Azt is írtuk korábban, hogy Orbán olyan ügyekben soha nem vétózott még, melyekben teljesen egyedül maradt. Ha 26 másik tagország egyetért valamiben, és nincsenek más típusú problémák, akkor az eddigi gyakorlat szerint a magyar miniszterelnök sem akadályozza meg a döntést, legfeljebb kimegy kávézni, ahogy az történt az legutóbb.

Most is hasonló dolog történt.

Ukrajna támogatásával kapcsolatban részben pont Orbán vonakodása rántotta össze annyira az unió többi tagországát, ami még a költségvetési vitákkal kapcsolatos problémákat is felülírta.

Kevésbé fognak a németek érvelni az ellen, hogy az uniós költségvetésbe hatalmas összegeket kell bevonni, ha Orbán is ezzel érvel, mert így úgy tűnne, a németek a magyar kormányfő mellett állnak.

A magyar miniszterelnök azt szerette volna, ha nem az unió hétéves költségvetésén keresztül finanszírozzák Ukrajnát, és nem közös hitelfelvétel adja rá a fedezetet (még nemzeti konzultációs kérdés is volt a témában, természetesen Orbán álláspontja melletti elsöprő kiállással). Erre a másik 26 tagország könnyen létre tudott volna hozni egy „megerősített együttműködési formát”, de ennek az elfogadása lassabban ment volna, hiszen a tagállami parlamenteknek is szavazniuk kell volna róla. Másrészt drágább is lett volna ez a megoldás, mert az EU közösen nagyon alacsony kamatokkal tud hitelt felvenni. Orbán másik kérése az volt, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatást évente felül lehessen vizsgálni, ezzel lehetőséget adva neki a vétóra. A többiek viszont éppen azt nem akarták, hogy a mostani vita évente megismétlődhessen.

A háttérben sejthető módon folyamatosan közeledtek az álláspontok a decemberi csúcs után, amire több jel is utalt. Egyrészt az, hogy Bóka János EU-ügyi miniszter nyitottan reagált az Európai Bizottság január közepi kompromisszumos javaslatára, másrészt az, hogy a költségvetési támogatás mellett úgy tűnt, még az Európai Békekeret feltöltéséről is sikerül majd megegyezni.

Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor miniszterelnök kezet fog Olaf Scholz német kancellárral Brüsszelben 2024. február 1-jén.

Ebbe a folyamatba zavart bele az, hogy nemrég kiderült, az Európai Tanács főtitkárságán született egy elemző anyag a magyar gazdaság kilátásairól, amely leegyszerűsítve arról szólt, és a sajtóban is ez az értelmezése söpört végig, hogy hogyan lehetne tönkretenni a magyar gazdaságot, ha a miniszterelnök ismét vétózik. Kérdés, hogy ennek az anyagnak a nyilvánosságra kerülése kinek jöhetett jól. Azoknak, akik akadályozni szerették volna az Ukrajnának nyújtott segélyt, mindenképpen, hiszen akik ezt az álláspontot képviselték, számíthattak arra, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban megmakacsolja magát, és vétózni fog. A magyar kormány lelkesen bele is állt az ügybe, ami szerintük bizonyítja, hogy az EU valójában nem a jogállami problémák és a korrupció, hanem a geopolitikai játszmák miatt tervezi elvenni Magyarország pénzét. A másik oldalról persze az is egy lehetséges forgatókönyv lehetett, hogy éppen a Magyarországot fenyegető kilátások miatt fordult a kormányfő a megoldás felé.

Felmerült az is, hogy megindítják a hetes cikk második pontját Magyarország ellen. Jelenleg a hetes cikk első pontja szerinti eljárás van folyamatban, ez az úgynevezett preventív ág, a másodiknak már konkrét következménye lehet a magyar szavazati jog felfüggesztése a tanácsban. Ezt hívják általában nukleáris opciónak, mert nincs durvább fegyelmezőeszköz az unió kezében. Erre viszont egyelőre nem volt étvágya a tagországoknak. Több tagállam vezetője is azt gondolta, hogy Orbánt meggyőzni kell, nem legyőzni, mert Magyarország továbbra is az EU tagja marad majd.

Ha a magyar miniszterelnök most is megvétózta volna Ukrajna támogatását, az komoly pofon lett volna az Oroszországgal szemben harcoló országnak, és vélhetően ennek komoly következménye lett volna. Megváltozott volna a politikai küzdőtér.

Erre nem került sor. A magyar miniszterelnök tárgyalási stratégiája mindenesetre olyan, hogy egészen a megegyezésig nem tudják eldönteni, komolyan gondolja-e azt, amit képvisel, vagy csak alkudozni akar. Több tagállamban is úgy vélik, hogy Orbán az orosz érdekeket képviseli, ezért akadályozta Ukrajna támogatást. Ha most is vétózik, akkor ez a verzió bizonyosodott volna be. Mivel engedett, azok érezhetik azt, hogy igazuk volt, akik végig azt mondták, hogy Orbán csak alkudozni akar.

A magyar miniszterelnök képes úgy tárgyalni a többi uniós vezetővel, hogy a végén mindig ők érezhetik a megkönnyebbülést, ha sikerül megállapodásra jutni.

A megegyezésről részleteket egyelőre nem tudni, de az eddigi hírek szerint évente vitatkozhatnak majd a tanácsban arról, hogyan használják fel az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, és Orbán Viktor kap egy lehetőséget a vétóra, két év múlva, ez viszont csak a következő hétéves költségvetésre vonatkozik majd. Ukrajna támogatása pedig a költségvetésen belül történik majd. Ez jóval kisebb eredmény, mint amit a magyar politikus szeretett volna elérni.

De akkor mégis miért történt az egész, mivel győzték meg Orbán Viktort? Erre abból kiindulva kaphatunk a választ, ha megnézzük, kik ültek a tárgyalóasztalnál. Orbánt egy kisebb csoport győzte meg, akikkel külön egyeztetett. Ebben benne volt

a francia elnök,
a német kancellár,
az olasz miniszterelnök,
valamint a tanács és a bizottság elnöke.

Ebben a körben két dolgot garantálhatnak: az egyik, hogy kitolják a Helyreállítási Alap elköltésének határidejét, aminek forrásait Magyarország még mindig nem kapta meg, és emiatt kezd kifutni az annak felhasználhatóságára rendelkezésre álló időből.

Ludovic MARIN / AFP Ursula von der Leyen, Charles Michel, Emmanuel Macron, Giorgia Meloni, Orbán Viktor és Olaf Scholz Brüsszelben 2024. február 1-jén.

A másik, hogy a bizottság felülvizsgálata után a tagállamok szavaznak majd a tanácsban a Magyarországnak járó pénzek feloldásáról.

Azt valószínűleg nem tudták megígérni, hogy a bizottság mindenképp a pénzek feloldását fogja javasolni, azt viszont igen, hogy vita lesz róla. Ezt végül bele is írták a csúcs konklúziójába. 

Orbán eddig a hírek szerint meg volt róla győződve, hogy ezt a pénzt nem is akarják neki odaadni. Most legalább vita lehet majd róla, a tagállamok pedig esetleg szavazhatnak is a kérdésben.

Járulékos haszon lehet az, hogy a miniszterelnök felismerte, hogy ebben az Európai Tanácsban meddig tud elmenni. De azt is sejti, hogy nem lesz ez mindig így, mozgástere akár nőhet is. Orbán Viktor ugyanis többször is beszélt arról, hogy arra számít, hogy a radikális és populista jobboldal előretör 2024-ben a különböző választásokon.

Les agriculteurs prennent place devant le Parlement européen à Bruxelles !#AgriculteursEnColere pic.twitter.com/C9ovLNyvod

— Limongi Quentin (@LQuentin_) January 31, 2024

Európa polgárai mindenesetre azt láthatták, hogy a magyar miniszterelnök annyira fontos ember, hogy külön uniós csúcsot kell miatta összehívni, ahol az EU három legfontosabb országának vezetői és két elnöke győzködi, hogy működjön velük egyet. Mindezt persze azután, hogy Orbán jelezte, merre halad Európa, és hol vannak az ő szimpátiái, hiszen megállt beszélgetni a tanács és a parlament épülete előtt tüntető traktoros gazdákkal. Ezek a képek pedig a választások előtt bejárják Európát.

The post Orbán úgy tárgyal, hogy a végén a többiek lélegeznek fel, mert nem is gondolta komolyan first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 1 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük