Öt év alatt, súlyos milliárdokból újították fel a déli Klotild-palotát, az egyik kapuján azonban Mekk Elek dolgozott

Az Erzsébet híd pesti kapujának is beillő Klotild-palotákat valószínűleg egyetlen budapestinek sem kell bemutatni – épp ezért is keltett akkora visszhangot a pesti szlengben indokolatlanul Klotild, illetve Matild néven emlegetett épületek elmúlt években végigfutó felújítása és modernizálása, aminek köszönhetően első látásra teljes egészében visszanyerték az eredeti arcukat.

Az északi épület 2012-ben, az egyszerű pénzváltóból a magyar ingatlanpiac fontos szereplőivé vált jordán üzletembereknek köszönhetően (a Párisi Udvart is kézben tartó Zuhair Awad és Szamir Hamdan pályáját néhány éve hosszú cikkben foglaltuk össze), erős kormányhátszéllel vált százkét szobás hotellé, 2019-ben azonban tulajdonost váltott, és jelenleg ismét felújítás alatt áll.

Déli, Matildként ismert társa is hasonló utat járt be: épp tíz éve, 2014-ben az akkor Rogán Antal által vezetett V. kerületi Önkormányzat két részletben adta el azt a török Öyzer csoport magyarországi leányvállalatának, összesen mintegy 2,69 milliárd forintért. Az akkor közepes állapotú, beázások nyomait magán viselő épületben végül 2016 elején indultak el a munkák, a cél pedig az volt, hogy az épület két évvel később 156 szobás, ötcsillagos szállodaként nyithasson újra. Ez az elhúzódó gazdasági válság miatt végül nem sikerült, pedig az állam rövidesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította azt.

Pest-Buda Aukciósház A paloták, háttérben az 1903. október 10-én átadott, ekkor még félkész, állványerdőbe burkolózó régi Erzsébet híddal.

A tulajdonosok 2017-ben együttműködési megállapodást írtak alá a Marriott lánccal, ami vállalta, hogy üzemeltetni fogja az épületet – ennek kapcsán született cikkünkből kiderül, hogy az eredeti tervek szerint 6,5-7 milliárd forintot felemésztő (idővel nyilvánvalóan tovább dráguló) projekt gazdái ekkor már úgy gondolták, hogy csak 111 szobát, illetve tizenkilenc lakosztályt akarnak kialakítani.

A Dajka Péter és Puhl Antal tervei szerint, a szállodaiparban jól ismert görög belsőépítész, Maria Vafiadis (MKV Design) közreműködésével megújult, legfelső szintjén egy, a 48 méter magas tornyot is magába olvasztó, meglepő módon még csillagászati távcsővel is felszerelt háromszintes lakosztályt is rejtő műemléképület végül a koronavírus-járvány lecsengésének kezdetén, 2021 júliusában nyílt meg az első vendégek előtt, külső képe pedig

a tetőtér szintjének kis mértékű megemelése, illetve beépítése kivételével újra visszanyerte eredeti szépségét – legalábbis első látásra.

Róka László / MTVA Balra a Matildként emlegett déli Klotild-palota, jobbra az épp felújítás alatt álló északi társa.

Történet

A József Károly főherceg felesége, Klotild Mária főhercegné által közel százharminc évvel ezelőtt megvásárolt ék alakú telkeken álló tükörszimmetrikus épüetek a századforduló ismert építészpárosa, a számos stílusban maradandót alkotó – pályájuk hajnalán a New York-palota és a Budavári Palota születésében is közreműködő, majd számos villa mellett az Eiffel-palotát, a Zeneakadémiát, illetve a Vörösmarty téri egykori Luxus Áruházat jegyző – Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) tervei szerint, 1902-re születtek meg, furcsa kettősséget emelve a belváros szívébe: külső homlokzatain ugyanis a neobarokk, a belsőben pedig az egyre erősödő szecesszió jegyei dominálnak.

A száz éven át lakásokat és irodákat rejtő, alsó szintjein a Belvárosi Kávéház tereinek otthont adó épületeket a köz azonnal a szívébe fogadta, sőt, az építési szabályokat is részben nekik köszönhetően írták át: 1901 elején előbb Pucher József (1836-1904), majd Korb és Giergl is kérték a székesfővárost, hogy változtassa meg az addig szigorúan betartatott rendeletet, ami szerint Budapesten legfeljebb négyemeletes házak állhatnak, ebbe pedig a félemelet (mezzanin) is beleszámított. A Közmunkák Tanácsa ugyanazon év tavaszán zöld utat adott a kérésnek.

A kor amerikai felhőkarcolóihoz hasonlóan vasvázas paloták építésén a századforduló legfontosabb művészei és építőipari cégei dolgoztak: az üvegablakok Róth Miksa műhelyében, a kályhák és épületkerámiák a Zsolnay-gyárban, a csillárok az építészek egyikének édesapja, Giergl Henrik üzemében, a kovácsoltvas, illetve öntottvas munkák pedig többek közt a neves Jungfer Gyulánál, illetve az akkor a Váci út 45-47. alatt működő (máig túlélő egyetlen csarnokát nemrég egy új irodaházba illesztették) Schlick-féle Vasöntödében készültek.

Az épületek emellett egy komoly elsőséget is elkönyvelhetnek, hiszen

itt tűntek fel az ország első liftjei, amiket az építés egyedüli külföldi közreműködőjeként az amerikai Otis cég szállított.

Építő Ipar, 1901

A világörökségi látkép fontos elemének számító déli palota jórészt az eredeti nyílászárók megtartásával járó megújulása óta alig két és fél év telt el, a felújítás minőségét pedig többek közt a 2022-es Építőipari Nívódíjjal is elismerték. Azonban van az épületnek egy olyan része, ami mintha elkerülte volna a köz, illetve a díjat odaítélő bizottság figyelmét:

a Váci utca felőli kapuzat.

Mohos Márton / 24.hu

A szálloda által kiadott sajtóközlemények, illetve nyilatkozatok szerint nagy hangsúlyt fektettek a lépcsőház Jungfer által jegyzett rácsainak pótlására, a Róth-ablakok helyreállítására, a burkolatok archív fotók alapján való újragyártására, illetve a Belvárosi Kávéház tévesen Krúdy Gyulával is összefüggésbe hozott tereinek megújítására. A néhány lépésnyi távolságból kifogástalannak tűnő bejárat felett viszont mintha elsiklott volna a műemlékfelújítással foglalkozó hazai cégek piacának fontos képviselői, a generálkivitelező LAKI Épületszobrász Zrt., illetve a lebonyolítást végző CÉH Zrt. figyelme.

Közelebb érve sem feltétlenül derül fény a problémákra, hiszen azok az előtető által takart címercsoport – amin a magyar kiscímer mellett Csehország, Galícia, Lodoméria, valamint Alsó-Ausztria, a Habsburg, az osztrák és a lotharingiai, valamint a Wettin-ház jelképe is látszik – két oldalán, a tíz éve még befalazott keretben helyreállított üvegfelület felett lapulnak, így nem csak jó látószög, de jó látás is kell ahhoz, hogy kiszúrjuk azokat.

Mohos Márton / 24.hu

A gondokat a heraldikai kiállításnak is beillő középrészt tartó, Frankenstein doktor legmerészebb álmaiból meglépett puttók testén vehetjük észre: a bal oldali példány bal alkarját és felkarját például

egy sebtapasznak is beillő pánt segít egyben tartani, ez azonban képtelen elfedni a hosszan futó repedést.

A helyzetet a felkarokon lévő sérüléseken lévő varratok mellett a díszítősor rozsdásodása is csak még szomorúbbá teszi:

A helyzet a túlsó oldalon sem jobb, hiszen itt a pufók gyermekalak csuklójánál volt szükség a fémsebtapaszra, de a jobb vádlinál sem alakultak épp jól a dolgok. A rozsdásodást, az öntött elemek mögé jutó víz útját elzárni próbáló szigetelést, valamint annak részletes hiányát mindezek után szinte már észre sem vesszük:

A sérülések pontos kora nem ismert, de meglepő, hogy

sem az 1977-es műemlékké nyilvánítás óta eltelt évtizedekben, sem az északi és déli palota 1968-as homlokzatfelújítása során nem javították ki őket – nem kizárt tehát, hogy a károk legalább egy részét még Budapest ostroma okozta.

A munka minősége kapcsán két, műemlékes körökben jól ismert szakemberrel is felvettük a kapcsolatot – egyikük válaszában kijelentette: nem tudni, hogy a puttók milyen anyagból születtek, így többek közt

spiáter, vas-, vagy alumínium öntvény is lehet,

az azonban biztos, hogy hasonló esetekben az első lépés egy, a pontos anyagok meghatározását is magában foglaló kutatási terv, majd egy restaurátori tervdokumentáció elkészítése.

Ez itt nyilvánvalóan megtörtént, a kapukon azonban jó eséllyel nem fémrestaurátor dolgozott, hanem egy szakipari szakember, aki egyértelmű módon

nem az igényes felújítási módot választotta, sőt, a felületkezelési protokollt sem tartotta be, így a zárófestés lepattogzása után szinte azonnal elindulhatott a rozsdásodás.

Az igazi problémát szerinte nem is ez jelentette, hanem az, hogy az elkészült munkát a kivitelezői oldalról valaki gond nélkül átvette és jóváhagyta.

A témában a Matild Palace sajtóosztályát is megkerestük, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.

The post Öt év alatt, súlyos milliárdokból újították fel a déli Klotild-palotát, az egyik kapuján azonban Mekk Elek dolgozott first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 1 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük