Alaposan megfonták a gordiuszi csomót a jemeni lázadók, amit nagyon nehéz lesz kibogoznia a Nyugatnak

Az Egyesült Államok január 16-án csapást mért jemeni célpontokra: a haditengerészet a húszik, azaz a jemeni síita lázadók több rakétaindító állását is megsemmisítette. A Reuters jelentése szerint a húszik a támadás idején éppen rakétákat készültek kilőni vörös-tengeri célpontokra. Ez volt a harmadik amerikai csapás azok után, hogy az USA és szövetségesei több mint húsz jemeni célpontra lőttek ki rakétákat, ismételten beavatkozva ezzel a Vörös-tengeren kialakuló krízisbe.

A hírügynökség jelentése szerint a január 16-i csapás jelzi, hogy az USA képes proaktívan is reagálni a húszik hadmozdulataira.

Aaron Lau / US NAVY / AFP Az amerikai haditengerészet hajója a Vörös-tengeren 2023. október 19-én.

Amíg ugyanis korábban csak előre eltervezett módon támadtak jemeni célpontokat, ezúttal valós időben, a készülő rakétatámadásra reagálva pusztították el a célpontokat – megelőzve az újabb húszi csapást. Az akció az egy nappal korábbi, USS Gibraltar Eagle elleni húszi támadásra adott válasznak tekinthető, amikor a lázadók találtak el egy amerikai szállítóhajót az Ománi-öbölben. A ballisztikus rakétákkal meglőtt Gibraltar Eagle-ben kisebb anyagi kár keletkezett csupán.

Az amerikai reakció azonban nem vetett véget a krízisnek, az események azóta tovább bonyolódtak. Az amerikai támadással egy időben a húszik lecsaptak a Zografia nevű görög szállítóhajóra, amely Vietnámból tartott Izraelbe. A támadás során személyi sérülés vagy komoly anyagi kár nem történt. A lázadók a Zografia megtámadásakor is olyan, speciálisan hajók ellen kifejlesztett ballisztikus rakétákat használtak, mint, amilyeneket az amerikaiak aznap megsemmisítettek.

Január 18-ára virradóan az amerikaiak újabb csapást mértek a húszikra. Állításuk szerint olyan hadieszközöket semmisítettek meg a rakétatámadás során, melyekkel a húszik az amerikai haditengerészet Vörös-tengeren állomásozó csapatait fenyegették.

Ezek a csapások csökkenteni fogják a húszik támadókapacitását, amellyel a nemzetközi és kereskedelmi hajózást veszélyeztetik

– olvasható az amerikai hadsereg múlt csütörtöki közleményében, amelyet azután adtak ki, hogy az éppen használatban lévő húszi rakétakilövő állásokat megsemmisítették. A húszik pedig nem maradtak adósak a viszontválasszal: még aznap este rakétával lőttek a Chem Rangerre nevű amerikai hajóra.

De hogyan eszkalálódott idáig a helyzet, és mi jöhet még a Vörös-tengeren?

Arról, hogy kik azok a húszik, és miért támadnak kereskedő- és szállítóhajókat a Vörös-tengeren, már bővebben is írtunk. Mint ismert, a síita radikálisok egy ideje különböző célpontokra csapnak le a Vörös-tengeren, komoly zavarokat okoznak a globális ellátási láncokban. A lázadók eleinte – 2023 októberében, a Hamász Izrael elleni terrortámadását, majd a Gázai övezetben történt izraeli válaszcsapást követően – csak izraeli tulajdonú és felségjelzésű hajókat támadtak meg vagy térítettek el. Mindezt azzal indokolták, hogy a zsidó állam agressziót folytat a palesztinokkal szemben. Később azonban célponttá vált minden, Izraelbe tartó jármű. Amikor pedig 2023 decemberében az USA, Nagy-Britannia és szövetségeseik elkezdtek húszi területeket lőni a támadások megállítása céljából, az iszlamisták minden brit és amerikai hajót katonai célponttá nyilvánítottak.

Hashem Ahelbarra, az al-Jazeera által megszólaltatott szakértő szerint a konfliktus akár közvetlen háborúba is torkollhat az USA és Irán között, hiszen utóbbi áll a húszik mögött. Hannah Porter, az ARK Group kutatója pedig a The New York Timesnak azt nyilatkozta: a lázadóknak valójában nemhogy nincs ellenükre, de éppen egyik céljuk, hogy regionális háborúvá szélesedjen a krízis.

A húszik komfortosan érzik magukat háborús környezetben, lázadókként jobban is funkcionálnak, mint kormányként

– vélte Porter, aki nagyon valószínűtlennek minősítette azt, hogy az őket ért katonai csapások miatt felhagynának a kalózkodással. Vali Nasr, az amerikai külügy egyik korábbi munkatársa ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a folytatólagos csapások az USA-t is közvetlen konfrontációba ránthatják bele Iránnal.

Erre rímel az a múlt heti hír is, miszerint az amerikai haditengerészet különleges egységei egy Jemenbe tartó iráni fegyverszállítmányt foglaltak le. Washington közleménye szerint még január 11-én ütöttek rajta egy szállítóhajón az Arab-tengeren, és a fedélzeten találtak iráni fegyvereket. Teherán tagadja, hogy felfegyverezné a húszikat.

Ez újabb példája annak, hogy Irán hogyan hinti el az instabilitás magvait a térségben, és sérti meg az ENSZ vonatkozó határozatait

nyilatkozta Michael Erik Kurilla amerikai tábornok. Az amerikaiak egyébként ballisztikus rakétákat és hajók ellen bevethető rakétákat is találtak az iráni hajón.

Mohammed Hamoud / Getty Images A jemeni húszikhoz kötődő fiúk Palesztina zászlóit lengetve tartottak felvonulást 2024. január 19-én a jemeni Szanaában.

A krízis nemcsak katonai, de gazdasági téren is számos veszélyt rejthet. A Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, amelyen rengeteg tanker és szállítóhajó áthalad. A globális ellátóláncok máris elkezdték megérezni a  válság hatását, és amennyiben a húszik miatt tovább akadozik a szállítás, ez csak rosszabb lesz. Az esztergomi Suzuki-gyárban például nemrégiben egyhetes leállást jelentettek be az alkatrészhiány miatt. A Japánból érkező alkatrészek késnek, ami nem biztosan független a krízistől. A Forbes arról ír, hogy egekbe szöktek a szállítóhajókra vonatkozó biztosítási díjak, sőt a szállítással foglalkozó cégek sorra jelentik be, hogy elkerülik a Vörös-tengert, meghosszabbítva az ellátási láncokat. A cikk azt is megjegyzi: már januárra 7–17 százalékos drágulás állt be az olajpiacon, ami márciusra a 30 százalékot is elérheti.

A tankerhajók feltartóztatása miatt a krízis ugyanis az energiapiacon is érezteti hatását.

Kiemelten igaz ez az Arab-félsziget gáz- és olajmonarchiáira. A katari emír például nemrégiben arról beszélt, hogy az LNG, azaz a cseppfolyósított földgáz szállítási útvonalát is keresztezi a húszik hadműveleti területe, ami fennakadást okoz a Katarból történő szállításban is. A múlt héten a húszik az emírség öt tankerhajóját tartóztatták fel. Az Öböl-menti olajállamok azonban csak korlátozottan avatkozhatnak be a konfliktusba, mivel a közvéleményük teljes egészében Palesztina mellett áll, márpedig a húszik a palesztinok védelmezőiként tüntetik fel magukat. Amikor Bahrein – a jemeni lázadókkal szemben felálló nemzetközi koalíció egyetlen Öböl-menti tagja – bejelentette a csatlakozását, utcai tüntetések kezdődtek az országban.

A Foreign Policy elemzése ehhez még azt is hozzáteszi, hogy Szaúd-Arábia esetében bonyolítja a helyzetet a monarchia jemeni szerepvállalása. Az ország ugyanis több mint egy évtizede háborúban áll a húszikkal, ám pár éve kimerült a harcokban, és békére törekszik a lázadókkal. Éppen ezért, írja a lap, bár régebben Rijád mérte volna az első csapást rájuk, ezúttal Szaúd-Arábia kimaradt a húsziellenes koalícióból.

Visszacsaphat az amerikai keménykedés

A helyzet súlyosságát nemcsak az amerikai válaszcsapások mutatják, hanem a diplomácia is. A Fehér Ház ugyanis múlt szerdán hivatalosan is terrorszervezetté nyilvánította a húszikat. A lázadókat Donald Trump elnökségének vége felé nyilvánították először terroristáknak, ezt azonban Joe Biden visszavonta azzal az indoklással, hogy nem akarják nehezíteni a húszik által ellenőrzött területen folyó humanitárius segítségnyújtást (Jemenben a háború miatt éhínség és járványok tombolnak).

Az amerikai indoklás szerint a kereskedelmi hajózás ellen elkövetett folyamatos támadásokra reagálva nem dönthettek másként.

Ha a húszik abbahagyják a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben elkövetett támadásaikat, az Egyesült Államok újraértékeli ezt a megjelölést

– közölte a terrorszervezetté nyilvánítást követően Jake Sullivan, a Fehér Ház szóvivője. A döntés értelmében az amerikai pénzintézeteknek be kell fagyasztaniuk a húszik minden pénzügyi eszközét, akik emellett USA területéről is ki lesznek tiltva. Washington azonban hangsúlyozta, a céljuk a deszkaláció, tehát, amennyiben a húszik felhagynak a hajózási célpontok támadásával, újra szóba jöhet a friss szankciók visszavonása.

Nem biztos azonban, hogy ezek a lépések hosszabb távon ártanak a húsziknak. Arról a 24.hu már idézett cikke is írt, hogy a jemeni lázadók növelhetik a népszerűségüket az izraeli és az Izraelbe tartó hajók elleni támadásokkal. Hiszen Jemenben, de szinte az egész iszlám és arab világban eléggé népszerű mindenki, aki képes ártani a zsidó államnak. Főleg igaz ez most, az újabb palesztin-izraeli háború miatt. A Wall Street Journal elemzése ehhez hozzáteszi, hogy miután az Egyesült Álamok is beszállt a konfliktusba, a húszik most újabb „népszerűségi pontokat” gyűjthetnek be, illetve feltüzelhetik és egybefoghatják a jemeni bázisukat. Húszi vezetők nemrégiben tömegrendezvényt hirdettek Szanaában, Jemen fővárosában, ahol a hasonló iráni tüntetések mintájára

„sátáninak” nevezték az USA-t, és összekötötték az arab-iszlám narratíva szerint „népirtásnak” számító izraeli katonai akciót a húszik elleni amerikai csapásokkal.

A jemeni lázadók tehát akár nyerhetnek is azzal, ha az USA minél keményebben csap oda nekik. Ezt pedig már nem is igen tagadják sem a húszik, sem az Egyesült Államok. Amikor az amerikai légicsapások sikerességéről kérdezték Biden amerikai elnököt, azt válaszolta:

Nos, amikor azt kérdezi, hogy működhet-e a húszik megállítása, a válasz: nem. Folytatni fogják? A válasz: igen.

„Dicsőség istennek ezért a nagy áldásért és megtiszteltetésért, hogy közvetlenül Izrael és Amerika ellen harcolhatunk!” – ezt már Abdul Malik al-Húszi, a szervezet vezére mondta, aki szerint a milícia eddig is mindig megerősödve került a konfliktusokból, ezért folytatni kell a támadásokat a Vörös-tengeren áthaladó hajókkal szemben.

Al-Húszi hangsúlyozta, hogy a szervezet katonai erejét nem törték meg a támadások, és a magatartásukon sem fognak változtatni „fenyegetés, bűnözői módszerek vagy bármely másfajta nyomásgyakorlás hatására.” A vezető egyúttal visszautasította a terrorista címkét, és éles szavakkal bírálta az amerikai és brit beavatkozást úgy Jemen, mint a Vörös-tenger esetében. „Nem az amerikaiak voltak azok, akik támogatták az agressziót hazánkkal szemben kilenc évig? És most idejönnek, és azokat bélyegzik terroristáknak, akiket megtámadtak, és akiket igazságtalanul gyilkolnak és károsítanak meg?” – tette hozzá a Fehér Ház döntésére reagálva.

Mohammed Hamoud / Getty Images A légi felvételen húszik tiltakoznak az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság légi támadásainak elindítása ellen 2024. január 12-én a jemeni Szanaában.

Amerikai katonai elemzők szerint eddig csupán a húszi csapásmérő kapacitás 20–30 százalékát sikerült kiiktatni, a húszik mobilis rakétakilövő állomásait pedig könnyen el lehet rejteni vagy át lehet telepíteni. Al-Húszi tehát nem a levegőbe beszél.

Elisabeth Kendall, a Cambridge-i Egyetem Közel-Kelet-kutatója szerint a húszik kényelmes helyzetben vannak. Tudják ugyanis, hogy az USA nem fogja eszkalálni a helyzetet, nem akarnak ugyanis közvetlenül beavatkozni: „Áldozatok, hősök, hősies mártírok lehetnek a húszik” – mondta a Wall Street Journal kérdésére, majd hozzátette, nincs valódi okuk arra, hogy abbahagyják a támadásokat.

Egy másik, szintén a lapnak nyilatkozó szakértő szerint a húsziknak komoly ambíciójuk volt, hogy közvetlenül amerikai célpontokat támadjanak. A népszerűség-növelés mellett ez azért is jó nekik, mert így a szaúdiakkal már zajló béketárgyalások mellett is megindokolhatják, miért kell a csapataikat harckészültségben tartani. A háború ugyanis a 2011 óta tartó konfliktus miatt egyfajta normál üzemmóddá vált a sporadikusan már előtte is gerillaakciókat végrehajtó lázadók számára.

Egy jelenleg is aktív, neve elhallgatását kérő amerikai diplomata viszont azt hangsúlyozta, hogy Washington célja a hajózás szabadságának biztosítása, illetve az amerikai katonák és civilek életének megóvása a térségben, nem mindegy azonban, milyen eszközöket használnak fel. A diplomata szerint tisztán látszik, hogy a húszik a megtorló akciók ellenére nem hagynak fel a tevékenységükkel. Másrészt azonban Washington képes megtartani az egyensúlyt a katonai és a diplomáciai eszközök között, hogy a célját elérje.

A Wall Street Journal szerkesztőségi cikke pedig azon a véleményen van, hogyha az USA nem lép fel kellő eréllyel, azt a húszik és Irán gyengeségnek fogják tekinteni, és valójában ez vezet további eszkalációhoz. A cikk szerint a kérdés nem az, hogy bekövetkezik-e ez, hiszen már megtörtént, hanem az, hogy a nyugati szövetségesek reagálnak-e a húszi provokációkra. A lap üdvözli, hogy végre következménye lett a „kalózkodásnak”.

Elhúzódó válság jöhet

Összességében tehát a szakértők egyetértenek abban, hogy a húsziknak kevéssé ártanak a csapások, igaz, egyes források szerint már százalékosan is mérhető, mennyiben csökkent a csapásmérő kapacitásuk az amerikai rakétázások hatására. Az azonban bizonyos, hogy a lázadók – és részint a jemeni lakosság tűrőképessége – igen magas, kevés dolgot lehet lerombolni a már amúgy is katasztrofális állapotban lévő országban. Ezzel szemben a csapásoknak komoly lélektani hatásuk lehet abban az értelemben, hogy az USA, Izrael és a nyugati világ ellen hangolja a jemenieket, az arab-iszlám világban pedig népszerűbbé teheti a húszikat. A csoport tehát a Közel-Keleten még inkább erősödő Izrael-ellenesség farvizén komoly legitimitáshoz juthat, egyúttal otthon is rendezheti sorait. A lázadó csoport, legalábbis az arab világban, valódi kormányként, legitim játékosként léphet felé, mely ráadásul harcol Izrael és az USA ellen is.

Nem szabad ugyanis elfelejteni azt sem, hogy Jemenben még dúl a háború: a húszik és szövetségeseik Jemen síita többségű északnyugati, míg a nemzetközileg elismert kormány a szunnita többségű vidékeket uralja. Mivel Szaúd-Arábia az utóbbi fő támogatója, így az is a húszik kezére játszhat, hogy a konfliktusba amúgy is belefásuló Rijád nem szívesen lépne fel az aktuális anticionista „szabadsághőssel” szemben. Rijád már eddig is a megegyezést kereste, és régóta úgy tűnik, hogy a húszik képesek megtartani a megszerezett állásaikat.

A krízis tehát megerősítheti a húszikat mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren, egyúttal stabilizálhatja a pozícióikat.

Komoly károkat okozhat viszont a globális ellátóláncokban. Ha nem sikerül megoldani a helyzetet, akkor a nyugati világ – benne Magyarország – számos kellemetlen következménnyel szembesülhet. Nyitott kérdés, hogyha az amerikai légicsapások a húszik malmára hajtják a vizet, mégis mit tehetnek a nyugati szövetségesek. Nehezen értelmezhető ugyanis az az opció is, hogy ne lépjenek semmit. Jelenleg a vörös-tengeri krízis, számos más közel-keleti konfliktushoz hasonlóan, gordiuszi csomónak tűnik.

The post Alaposan megfonták a gordiuszi csomót a jemeni lázadók, amit nagyon nehéz lesz kibogoznia a Nyugatnak first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 1 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük