Több száz tűzoltó készül perre a szerintük elmaradt túlórapénzekért

Évekig tartó pereskedésre készülnek a tűoltók, így próbálják ugyanis érvényesíteni a kárigényüket az általuk diszkriminatívnak tartott munkaidő-beosztásuk miatt. Az ügy lényege, hogy a tűzoltók többsége ma heti negyvennyolc órát dolgozik, holott Magyarországon a maximális társadalombiztosítási bejelentési idő heti negyven órának felel meg.

A kollégák gyakorlatilag negyven órára vannak bejelentve, viszont negyvennyolcat dolgoznak, és ez a nyolc óra különbözet sehol nem jelenik meg: sem túlórában, sem egyéb más kedvezmény formájában

– mondta a 24.hu kérdésére Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Mindez egyúttal az is jelenti, hogy a tűzoltók lényegesen több munkáért kevesebb kompenzációban részesülnek, mint a hasonló bérekre bejelentett, normál hivatali időben dolgozó munkavállalók.

Az alapprobléma az, hogy a tűzoltóknak a gyakorlatban eleve heti negyvennyolc órás a munkahete, a túlmunkát a gyakorlatban pedig csak e felett fizetik ki. A szakszervezet úgy számol, hogy heti negyven óra 168–172 munkaórát jelent egy hónapra vetítve, nekik erre jön még rá heti 8 óra, amit ők túlmunkaként értelmeznek. Az általuk számolt havi 208 munkaóra a keretükön felül kalkulált további 20 óra túlmunkával összesen havi 228 óra munkát jelent. Ezért átlagosan havi bruttó 456 ezer forintot kapnak, míg ugyanazzal az alapbérrel, negyvenórás munkahéttel és a túlórákkal együtt szintén havi 228 órával számolva egy más szektorban dolgozó munkavállaló bruttó 614 ezer forintot kapna.

Vagyis a számításaik szerint a tűzoltók egyrészt többet dolgoznak másoknál, ráadásul kevesebbet kapnak ugyanakkora mennyiségű munkáért, mint mások.

Arra a kérdésre, hogy mindez átlagosan konkrétan mekkora pénzkiesést jelent egy-egy tűzoltónak, Salamon Lászó azt mondta: ez függ az egyéni bérektől, de

összességében átlagosan személyenként 5 millió forintos kárigényről lehet szó az elmúlt három évre vetítve.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A heti negyvennyolc óra – a példa kedvéért – úgy jön ki, hogy a tűzoltó beáll szolgálatba például hétfőn hajnali hat órakor, és kedd hajnali hat órakor csekkol ki, majd két napot, negyvennyolc órát pihennie kell. Csütörtökön hajnali hat órakor aztán újból huszonnégy órás szolgálat következik péntek hajnalig, majd megint két nap szabad, bár a beosztástól függően a munka akár szombatra, vasárnapra vagy épp karácsonyra is eshet.

Salamon szerint ezzel még nem lenne nagy gond, hogyha a korengedményes nyugdíjat 2012 januárjával nem törölték volna el. Annak az intézkedésnek a hatására viszont a jelenlegi gyakorlat elfogadhatatlanná vált.

A szakszervezeti vezető már tavaly szeptemberben bejelentette, hogy perre viszik a tűzoltók diszkriminatív bérezésének ügyét. A folyamat most ért el két új stációig.

Az egyik, hogy – mint a szakszervezet lapunkkal közölte – mostanra sikerült megtalálni azt az ügyvédi csoportot, amely vállalja az elhúzódó pereskedést, beleértve a nemzetközi jogi fórumokon ellátandó képviseletet. A szakszervezeti elnök úgy tudja, hogy mostanra már legalább 400–500 tűzoltó felkészült arra, hogy beadja a szolgálati panaszát, ami az első lépésnek tekinthető a bérvita rendezésére irányuló kísérletben. A szakszervezeti vezető az arányokat érzékeltetve azt is közölte: nagyjából hétezer olyan tűzoltó akad, akiket az ügy érint: mindazokat, akik 24–48 órás váltásokban dolgoznak.
A másik fejlemény az ügyben, hogy Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője még karácsony előtt törvényjavaslatot nyújtott be, amely alapján a tűzoltók problémája könnyen orvosolható lehetne.

Adrián Zoltán / 24.hu Novák Előd

Novák Előd törvényjavaslata épp a tűzoltók által bejelentett igényre kínálna megoldást, két közbevetéssel oldaná meg a heti negyven, illetve negyvennyolc munkaóra gordiuszi csomóját. A törvényjavaslat szövege így fogalmaz: „A szolgálatteljesítési idő – beleértve a túlszolgálat időtartamát is – heti negyven óra. A részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban ennél hosszabb, de – beleértve a túlszolgálat időtartamát is – heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.”

A tűzoltók bérharca azonban – ha a kormánypárti képviselők Novák javaslatát nem támogatják – a bürokratikus működés miatt akár hosszú évekig is elhúzódhat. Az ügybe beleálló tűzoltók első körben úgynevezett szolgálati panaszban fordulnak a katasztrófavédelem területileg illetékes megyei igazgatóságához. Az igazgatónak harminc napja van a szolgálati panasz elbírálására, amit egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthat.

Ha a megyei igazgatók a panaszokat elutasítják, a következő lépés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) benyújtható panasz, amelynek elbírálására további kétszer harminc nap áll rendelkezésre – ismertette a helyzetet Salamon Lajos, aki biztosra veszi, hogy a szolgálati panaszokat mindkét fórumon elutasítják majd. Ez eddig összesen százhúsz napot jelent, ezután kezdődhet csak a bírósági szakasz. A szakszervezeti vezető szerint további késedelemre adhat majd okot, hogy az OKF várhatóan kérni fogja a Belügyminisztériumot, hogy beavatkozó félként csatlakozzon be a jogi eljárásba. Ennek oka, hogy a katasztrófavédelemnek nincs önálló mozgástere a bérkérdések alakításában – tekintve, hogy az ennek alapjául szolgáló támogatásról a Belügyminisztériumban döntenek.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeket a pereket Magyarországon nagy valószínűséggel el fogjuk bukni a jelenleg hatályos jogszabályok miatt

– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a fő állításuk éppen az, hogy azért kell a nemzetközi bírósághoz fordulni, mert a jogszabály eleve nem kompatibilis a nemzetközi előírásokkal.

Nem ez az első eset egyébként, hogy a tűzoltók hasonló okokból indítottak peres eljárásokat, mivel korábban még a jelenleginél több, heti 54 óra volt a szolgálati idejük, ami nem harmonizált az Európai Unió ide vonatkozó szabályozásával. A korábbi Legfelsőbb Bíróság egy bonyolult és hosszadalmas eljárásban 2009-ben hozott határozata szerint a tűzoltók jogosan követelték a Magyarország uniós tagságával megváltozott, a korábbi 54 óra és a későbbi 48 óra szolgálati idő közötti különbözetre járó túlóradíjat, amelyet a késlekedő jogharmonizáció miatt 2004. májustól 2007. december végéig nem fizettek ki nekik. A kifizetésekre később, 2011-ben, már a második Fidesz-kormány idején került sor: akkor a tűzoltóknak nem kellett a nemzetközi fórumokig elmenniük.

Kummer János / 24.hu Rendvédelmi dolgozók tüntetése az Andrássy úton 2011-ben.

Az ügyben kerestük a Belügyminisztériumot is. Válaszukból kiderül, hogy a tárca álláspontja szerint a vitatott heti nyolc óra nem túlszolgálat. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete által indított folyamatról – mint írták – tudomásuk van. A tervezett tűzoltóperek kapcsán a vitatott szolgálatszervezési kérdések vizsgálatára a Belügyminisztériumban egy munkacsoport alakult, a szakszervezet képviselőinek bevonásával vizsgálták a kérdést. A szolgálati panaszok benyújtásáról a tárca szintén tud, azokat az előírt rendben elbírálják – ígérték lapunknak.

A Belügyminisztérium a 24.hu kérdésére közölte: nem tartja indokoltnak a szabályozás módosítását a szolgálati panaszokkal érintett tárgykörökben, így a Novák Előd által benyújtott törvényjavaslatban foglaltakat nem támogatják.

The post Több száz tűzoltó készül perre a szerintük elmaradt túlórapénzekért first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 4 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük