Találhatunk otthon egymilliót érő papír 200 forintost?

Laikus emberek százai gondolhatják, hogy milliós értékek vannak a kezükben, pedig a komolyabb gyűjtők 1946 utáni forintokból csak hajtatlan, hibátlan állapotút szeretnek eltenni, már amennyiben ez lehetséges. Ezek ára adott esetben a hajtott, szakadt használt bankjegy akár húsz- harmincszorosa is lehet, közölte a 24.hu megkeresésére Lővey Béla, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének (MÉE) munkatársa.

A hét elején a hvg.hu írta meg a Vatera közlése alapján, hogy tavaly két darab, 2007-ben nyomott papír 200 forintos közel egymillió forintért kelt el, aminek hallatára sokan elkezdték keresni a régi bankjegyeket otthonaikban, de jó eséllyel nem ebből fognak meggazdagodni.

Lővey Béla kérdésünkre válaszolva azt mondta, a forint bankjegyek népszerűek a gyűjtők körében, mert a legtöbb kezdő gyűjtő számára is elérhető, megfizethető áron össze lehet szedni egy induló gyűjteményt, ha a minőségi igényekből engednek.

„Az ár, mint minden árunál, a kereslet-kínálat függvénye.

Tehát a darab ritkaságán kívül az is meghatározza, hogy hányan gyűjtik azt a területet, hányan hajlandóak akár irreális árat fizetni egy árverésen csak azért, hogy egy lyukat befoltozzanak az albumban kihagyott helyen.

Az állapot pedig szintén nagyon fontos ármeghatározó. Az említett 200 forintosok az utolsó év, utoljára kiadott szériájának darabjai, két egymást követő sorszámmal, tökéletes állapotban (nemzetközi állapotmeghatározással: Uncirculated, rövidítve UNC). Ezzel az utolsó betűjellel (FD) az utolsó évben kevés példány került kiadásra, mivel megszüntették a címlet gyártását” – fogalmazott, hozzátéve, ennek megfelelően a többi évszám egyéb betűjelei egészen más értékkel bírnak, és sajnos a sajtóban felkapott hír nagyon sok félreértésre ad okot.

Lővey Béla megismételte, az eltett papírpénz várható értéknövekedése valószínűleg csak akkor lesz jelentős, ha hibátlan, hajtatlan darabról van szó. Erre a kategóriára várható a keresletnövekedés. De ahogy az egyéb befektetések területén, itt is kijelenthető, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Getty Images

Az MÉE szakérője felhívta rá a figyelmet, hogy a forint pénzrendszer gyűjtésébe egyre többen kezdenek bele, mivel egy jövőben megszűnő, az euró bevezetésével zárttá váló területnek gondolják. A forint bankjegyek gyűjtői között egyre népszerűbb a szériaszám szerinti gyűjtés is. A határon túl inkább a magyar gyökerekkel rendelkezők érdeklődnek az 1946 utáni forint pénzrendszer iránt, de természetesen vannak olyanok is, akik az euro előtti országok nemzeti pénzeit szeretnék begyűjteni és hisznek abban, hogy hazánkban is egyszer euro lesz.

Rengeteg régi 200 forintos van még a lakosságnál

Lapunk érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról tájékoztatott, hogy a numizmatikai értékkel bíró – akár bevont, akár forgalomban levő – bankjegyekkel és érmékkel való kereskedés a világ számos országában, így Magyarországon is jelentős hagyománnyal rendelkező, legális tevékenység. A bankjegyek és érmék névértéke felett történő értékesítése ugyanakkor ÁFA-köteles. Az adózási részletszabályokkal kapcsolatban kerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A jegybank az egymillió forintért elkelt kétszáz forintosokkal kapcsolatban kérdésünkre közölte, a 2009. november 15-én bevont 200 forintos bankjegyekből egykor közel 50 millió darab volt forgalomban, ebből a bevonást követően 13,9 millió darab (kb. 2,8 milliárd forint értékű) bankjegy még a mai napig sem érkezett vissza az MNB-be.

Mindezt viszont nem jelenti azt, hogy a lakosságnál maradt valamennyi 200 forintos bankjegycímlet numizmatikai többletértékkel bír. Az a tapasztalat, hogy minél kisebb egy címlet értéke, a lakosság annál kevesebb gondot fordít a bevonást követően annak átváltására

– írták.

Az MNB az általa kibocsátott bankjegyek és érmék numizmatikai értékének alakulását alapvetően nem követi nyomon, de Lővey Bélához hasonlóan leírták, hogy egy bankjegy vagy érme másodpiaci, numizmatikai értékét számos szempont befolyásolhatja: ilyen a bankjegy állapota, hogy sértetlen, hajtatlan-e; milyen a sorszáma; melyik a gyártási éve; emlékérméknek milyen a tematikája; mekkora az érme kibocsátási példányszáma.

Rákérdeztünk arra is, hogy a 20 éven túl be nem váltott, de már kivont bankjegyekkel foglalkozik-e az MNB, akár átváltás nélkül megsemmisíti-e azokat kérésre. Válaszukban azt írták: a bevont, de már nem átváltható, azaz elévült bankjegyek vagy érmék begyűjtése, megsemmisítése már nem tartozik az MNB feladatkörébe.

A jegybank egyébként 2029. november 16-ig váltja vissza a papír 200 forintosokat fém 200-asokra, így akinek van még otthon és nem kereskedne vele, az garantáltan pénzéhez juthat még több mint öt évig.

The post Találhatunk otthon egymilliót érő papír 200 forintost? first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 3 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük