Már idén bejelenthetik az idegen élet felfedezését?

A NASA vezényletével megalkotott James Webb űrtávcső (JWST) 2021. december 25-i felbocsátását sokan csillagászati és kozmológiai mérföldkőnek tekintik. A projekt nem volt zökkenőmentes, a teleszkóp terveit már 1996-ban bejelentették, a program viszont lassan indult el, a fejlesztés során gyakori technikai problémákba ütköztek, majd 2018-tól kezdődően folyamatosan jelentették az újabb és újabb csúszásokat. A brutális költségnövekedés miatt – az eredetileg tervezett 1 milliárd dolláros büdzséből végül közel 10 milliárdos lett – az évek alatt több kritikus is felvetette, hogy törölni kellene a missziót.

A kutatók többsége egyetért abban, hogy a szerkezet elindulása végül kárpótolta a tudományos közösséget. Az infravörös, új generációs űreszköz minden korábbi űrteleszkópnál kifinomultabb, példátlan részletességben képes adatokat gyűjteni az első galaxisok és csillagok formálódásáról, a potenciálisan lakható exobolygók légköréről, a korai fekete lyukakról, Naprendszerünk égitestjeiről, valamint számos más objektumról és jelenségről.

A JWST 2022 júliusában kezdte meg tudományos munkáját, első fotóját is ekkor közölték, azóta pedig lélegzetelállító felvételeivel laikusok millióit ejtette ámulatba, miközben megfigyeléseivel bizonyította, valóban új korszakot hozott az űrkutatásban. A teljesség hiánya nélkül az elmúlt másfél évben

elsőként detektált egyértelműen szén-dioxidot egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében,
felfedezte első exobolygóját,
észlelte az eddigi legtávolabbi galaxishalmazt,
az eddigi legősibb fekete lyukat,
illetve a legmesszebb fekvő galaxist,
emellett bepillantott a Tejútrendszer szívébe,
és a naprendszerbeli égitestek vizsgálatában is fontos eredményekre jutott.

Ezek kulcsfontosságú eredmények, a JWST pedig az elkövetkező években minden bizonnyal további jelentős információkat szolgáltat majd.

NASA / AFP A NASA által 2022. július 12-én közzétett, a James Webb Űrteleszkóp által készített kép.

Ami még a fentieknél is érdekesebbnek ígérkezik: az elmúlt időszakban az angol nyelvű sajtóban és közösségi médiában az a hír kezdett terjedni, hogy az űrteleszkóp megtalálhatta a földön kívüli élet első bizonyítékait.

Az értesülések szerint az eredményeket már 2024-ben bemutathatják.

Nem pusztán tudományos sikerről lenne szó, az emberiség egyik legősibb és legizgalmasabb kérdése, hogy vajon csak a mi világunkban van-e élet.

Valóban áttörést ért volna el a JWST a földön kívüli létformák keresésében? A válasz egyelőre nemnek tűnik, ám tudományos körökben valóban élhet egy vonatkozó pletyka, a közelmúltban pedig tényleg történtek egészen érdekes észlelések az űreszköz segítségével.

Ha az első földön kívüli létformákról idén nem is rántják le a leplet, nem kizárható, hogy a szenzációt a mi életünkben, talán a közeljövőben bejelentik, ahogy az sem, hogy a sikerhez a James Webb is nagyban hozzájárul majd.

2024 nagy felfedezése

Elsőként a brit The Spectator online kiadása számolt be a lehetséges tudományos áttörésről. A lap cikkében szakértői véleményeket ismertetett, ezekre alapozva fejtette ki erősen spekulatív elméletét, amelynek ellentmondásairól lejjebb írunk bővebben.

Jools Holland, a BBC-n futó szilveszteri zenei műsorában tavaly a szokásokhoz híven egy-egy produkció között a nézőteret járva kérdezte a jelenlévőket a mögöttük és az előttük álló esztendőről. Az egyik vendég Dame Maggie Aderin-Pocock világhírű brit űrkutató és ismeretterjesztő volt, aki 2024-re vonatkozóan azt jósolta: idén megtalálhatják a földön kívüli életet. „Az idegen élet bizonyosan létezik odakint” – tette hozzá.

A The Spectator egy 2023 decemberének végén, a YouTube-ra feltöltött videót is elővett, ebben Becky Smethurst brit asztrofizikus szintén arra tett utalást, hogy már 2024-ben megtörténhet a nagy felfedezés. „Azt hiszem, nagyon rövid időn belül kapunk majd egy olyan tanulmányt, amely azt állítja, erős bizonyítékokat találtak egy exobolygó légkörében lévő bioszignatúrára” – mondta. Az ilyen bioszignatúrák olyan anyagok, például gázok – így metán –, amelyek jelenléte az általunk ismert biológiai folyamatokra utalhat.

A lap szerint egy, az év első hetében bemutatott CNBC-interjúban Tim Peake brit űrhajós szintén tehetett gyanús utalást, amikor a földön kívüli életről kérdezték. Peake válaszában azt mondta, elképzelhető, hogy a James Webb űrteleszkóp már észlelte is az első idegen létformákat, az eredményeket azonban nem akarják nyilvánosságra hozni vagy megerősíteni, amíg nem lehetnek teljesen biztosak az adatokban.

A The Spectator értelmezésében a három nyilatkozat egybecseng, és azt sugallja, hogy egy brit érintettségű, egyelőre független szakértői vizsgálat alatt álló tanulmány szilárd bizonyítékokat sorakoztat fel bioszignatúrák képében arra vonatkozóan, hogy élet lehet egy ismert exobolygón.

A kijelentések a közösségi oldalakon is beindították a spekulációt. A legextrémebb összeesküvés-elméletek alapján a JWST felfedezése az első lépés lesz, segítségével azt a bejelentést készítik majd elő, hogy az idegenek köztünk járnak.

Bill INGALLS / NASA / AFP Az Arianespace Ariane 5 rakétája a NASA James Webb űrteleszkópjával a fedélzetén az indítóálláson, 2021. december 23-án.

Egy izgalmas bolygó

A The Spectator cikkével, valamint az X-en, a Facebookon és más felületeken terjedő találgatásokkal az elmúlt időszakban több szakértő és híroldal is foglalkozott. Az Ars Technica szerint csillagászati és asztrobiológiai körökben egy ideje valóban terjed az áttörés pletykája, a The Spectator viszont erősen felnagyította az értesüléseket és megszólalásokat.

Az Ars Technica elérte a NASA JWST-ért felelős szakembereit, arra voltak kíváncsiak, hogy valóban észleltek-e életet vagy legalábbis erős bizonyítékokat egy másik csillag körül keringő bolygón. Knicole Colón, az űrtávcső exobolygó-projektjének kutatója szerint ilyen felfedezés nem történt, ugyanakkor kiemelte: a JWST megfigyelései várhatóan elvezetnek majd a potenciális bioszignatúrák kezdeti azonosításához, egy exobolygó lakhatóságának végleges megállapításához azonban további küldetésekre lesz szükség.

Az Ars Technica szerint Colón nem mondta ki az égitest nevét, de válaszában feltételezhetően a K2-18 b jelű objektumra utalt. Ezen bolygó 8,6-szerese a Föld tömegének, és kozmológiai szempontból karnyújtásnyira, mintegy 120 fényévre fekszik tőlünk. Az eddigi adatok alapján a kutatók azt feltételezik, hogy felszínén vízóceánok húzódnak, légköre pedig hidrogénben gazdag.

A K2-18 b-t már a James Webb elődjeként emlegetett, mind a mai napig működő Hubble űrteleszkóppal is megfigyelték. A bolygó iránti érdeklődés azt követően erősödött fel, hogy a JWST dimetil-szulfidot detektált az objektumon.

Ezen szerves anyag felelős a káposzta főzése során jelentkező jellegzetes szagért, asztrobiológiai szempontból pedig kifejezetten érdekes: a vegyületet a Föld óceánjaiban lévő fitoplankton bocsátja ki az anyagcsere-folyamatai részeként.

Dimetil-szulfid bolygónkon csakis biológiai úton keletkezik, a K2-18 b-n való azonosítása ezért mindenképp izgalmas, igaz, önmagában nem igazolja helyi organizmusok létezését.

Az égitesten más érdekes anyagokat, köztük vizet és metánt is kimutattak, de a mérési adatok körül heves vita folyik, tudományos konszenzusról semmiképp sem beszélhetünk. Colón szerint még több információra, esetlegesen új műszerekre lenne szükség a helyzet alaposabb megértése érdekében.

Nehéz utánajárni a pletykáknak

A The Spectator által idézett szakértők közül Aderin-Pocock és Peake egyelőre nem reagált a hírekre, Smethurst azonban cáfolta, hogy tudna az idegen élet felfedezéséről – szúrta ki az IFLScience. A szakértő közösségi oldalán kihangsúlyozta: egy bioszignatúra, egy érdekes molekula esetleges detektálásában reménykedik csupán. „Az ugrás a »potenciális bioszignatúrától« a »földönkívüliekig« nevetséges” – írta bejegyzésében.

Smethurst egy korábbi videójában arról beszélt, a James Webb űrteleszkópnak köszönhetően immár nem az a kérdés, hogy találunk-e majd bioszignatúrákat, hanem az, hogy mikor. A tartalom ugyanakkor több mint egy éve lett feltöltve, ha a kutató értesült volna bármilyen vonatkozó felfedezésről, arra mostanra szinte bizonyosan fény derült volna.

ESA, NASA, CSA, STScI / AFP A James Webb Űrteleszkóp NASA által közzétett képe.

Mint az IFLScience feltáró cikkében rávilágított: a The Spectator amellett, hogy felnagyította a szakértői megszólalásokat, illetve spekulációba kezdett, a témát az ufókhoz fűződő konteókkal is egybemosta. Az efféle narratívák nagyban hiteltelenítik az asztrobiológiát, amely egyelőre nem komplex, csillagközi utazásra képes fajok keresésében, hanem egyszerű létformák, például baktérium esetleges felfedezésében gondolkozik.

Természetesen létezik idegen civilizációkkal foglalkozó szakterület is, ez a SETI, azaz a Search for Extra-Terrestrial Intelligence, de még ezen ágazat is csak technológiára utaló potenciális jeleket, úgynevezett techszignatúrákat keres távoli rendszerekben. Azt, hogy a földi ufók idegenekhez kötődnének, magára valamit adó kutató elveti.

Az IFLScience azt is kiemelte, hogy az Ars Technica ugyan cáfolta a The Spectator legfőbb állításait, ám így is ráerősített a jelentős JWST-s felfedezés elméletére.

Mint a portál kiemeli, a hasonló pletykák igazolása vagy cáfolása igencsak nehézkes folyamat, hiszen a tudományos közeg hatalmas, és nagyon nehéz egy-egy közelgő tanulmány tartalmát pontosan ismerő forrásokra bukkanni.

A K2-18 b naponta elhalad csillaga előtt, ilyenkor viszonylag könnyű megfigyelni atmoszféráját, a James Webb pedig folyamatosan gyűjti az adatokat, a dimetil-szulfid jelenlétéről szóló szeptemberi publikáció óta ezért valószínűleg sokat tisztult a kép. Érdemes hozzátenni, hogy a vegyület viszonylag egyszerű molekula, egyáltalán nem kizárható, hogy megfelelő körülmények között nem csak biológiai folyamatok révén jöhet létre.

Idegen élet a Naprendszerben?

A földön kívüli élet kutatása egyébként egyáltalán nem egyszerű feladat, még modern eszközökkel sem. A keresés egyik komoly nehézsége, hogy igen kis mintából ismerjük a létformák igényeit és korlátait, a szakértők alapvetően abból indulhatnak ki, amit itt, a mi bolygónkon láthatunk. Ami mindenképp biztató: úgy néz ki, az élet bizonyos alapok mellett egészen extrém helyeken, akár sötét, forró, sugárzásnak kitett vagy savas környezetben is képes elboldogulni.

Mire is lehet szüksége az organizmusok általunk ismert, szén alapú formájának, illetve mi képezhet akadályt? Az első és egyik legfontosabb, hogy az adott égitesten legyen folyékony víz, amire csak a gazdacsillagtól bizonyos távolságra, nem túlságosan forró, de nem is túlságosan hideg környezetben van esély. Ezen, az adott csillag egyedi tulajdonságai alapján meghatározott régióra lakható zónaként hivatkoznak.

Fontos továbbá, hogy az érintett csillag ne produkáljon olyan aktivitást, amely végzetes hatással lehet a környező objektumokra. A Naprendszertől mindössze 40 fényévre fekvő, több kőzetbolygót is fenntartó TRAPPIST-1-nél korábban három égitestet is felfedeztek a lakható zónán belül, egy 2017-es tanulmány alapján azonban a csillag olyan gyakori és heves kitöréseket produkál, amelyek alkalmatlan körülményeket teremthetnek rajtuk.

Ha léteznek a földiekhez hasonló létformák, akkor energiaforrásra és szerves molekulákra is szükségük van. Amennyiben egy idegen objektumon minden adott, a következő kulcslépés a már említett bioszignatúrák kimutatása lehet.

A James Webb elindulását óriási optimizmus kísérte, nem kis részben azért, mert az űrtávcső képes minden korábbinál részletesebben elemezni az exobolygók légkörét, felfedve a potenciális biológiai jeleket. Bár a JWST valóban példátlanul jó eszköz, sok esetben még így sem elég kifinomult, az igazán precíz megfigyelésekre talán csak a legkorábban 2027-ben induló Grace Roman űrteleszkóp vagy valamely későbbi űrtávcső lesz képes.

Nem árt továbbá hozzátenni: egyáltalán nem biztos, hogy az első idegen létformákat a Naprendszeren kívül fogjuk megtalálni, sőt.

Mivel a James Webb a környező égitestek megfigyelésére is alkalmas, ezek kutatásával is kiveheti részét a munkából.

Rendszerünkben több ígéretes objektum kering, ilyen az Europa és az Encaladus – előbbi a Jupiter, utóbbi a Szaturnusz vastag jégpáncéllal borított holdja. Mai tudásunk alapján ezeken az égitesteken adottak lehetnek a körülmények az élet számára, mélyükön hatalmas vízóceánok húzódnak, és geológiai aktivitást mutatnak. További, akár helyszíni vizsgálatuk révén talán már a mi életünkben, a nem is olyan távoli jövőben felfedezik az első földön kívüli organizmusokat.

Kapcsolódó
A Földön is keresi az idegenek nyomait a Harvard kutatója
Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagásza rövid idő leforgása alatt lett ünnepelt és elismert tudósból a bulvárlapok rendszeres szereplője és a szakma fekete báránya.

The post Már idén bejelenthetik az idegen élet felfedezését? first appeared on 24.hu.

 Read More

​  

Visited 1 times, 1 visit(s) today

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük